Ezerjó: Mór jellegzetes fehér szőlőfajtája
Mór emblematikus fajtáját a savak, a termőhely és a készítési mód együtt teszik érdekessé. Gyakorlati útmutató a palackválasztáshoz és két eltérő ezerjó összehasonlításához.
Az ezerjó megismerését érdemes egy egyszerű kérdéssel kezdeni: milyen szerepet kapnak a savak az adott borban? A fajtanév önmagában még nem mondja meg, hogy könnyed, telt, száraz vagy édes élmény vár ránk. A termőhely, az évjárat és a pincében hozott döntések felől közelítve sokkal érdekesebb portré rajzolódik ki, mint egyetlen jelzőből.
Mór a térképen
A Móri borvidék a Bakony és a Vértes közötti Móri-árokhoz kapcsolódik. A Magyar Bor leírása az országos átlagnál hűvösebb klímát, valamint változatos, dolomithoz, mészkőhöz, löszhöz és agyaghoz kötődő talajadottságokat emel ki. Ez tájékozódási keret, nem minden palackra érvényes ízleírás.[2]
A borvidéki ismertető szerint a dűlők közötti különbségekben a kitettség és a helyi klíma is meghatározó lehet. A móri eredet tehát többféle fekvést takar: egy dűlőnév segíthet pontosabban elhelyezni a bort ezen a változatos térképen, a földtani jellemzők mellett a domborzatra is figyelve.[2]
Hogyan vált Mór jelképévé?
A Móri Borvidék TDM történeti összefoglalója szerint az ezerjó a filoxéravész utáni újratelepítések során vált a térség fő fajtájává. Az önálló Móri borvidéket 1928-ban ismerték el, 1934-ben pedig már bornapot rendeztek a helyi borok népszerűsítésére. A fajta és a borvidék összekapcsolódásának így kézzelfogható történeti háttere van.[3]
Egy móri látogatáson érdemes a mai palack mellé a pince történetét is megismerni. Kérdezzük meg, mióta dolgozik a család a fajtával, és őriznek-e régi szüreti feljegyzést vagy eszközt. A személyes történet megmutathatja, hogyan adják tovább és értelmezik újra a helyi tudást.
Savak és többféle stílus
A Magyar Bor fajtaismertetője visszafogott illatú, határozott savú szőlőként mutatja be az ezerjót; lehetséges aromái között zöldfűszeres, körtés és mézes jegyeket sorol fel. Magasabb alkoholt és olajosabb textúrát is adhat, tehát a savasság nem feltétlenül jelent könnyű testet. Mór mellett Kunságban és Neszmélyen is termesztik. Ezek tájékozódási pontok, az egyes borok nem mindegyiket mutatják egyszerre.[1]
Kóstoláskor figyeljük meg, hogy a savérzet mellett marad-e tér az aromáknak és a korty teltségének. Írhatjuk például azt, hogy élénk, szikár, kerek vagy szögletes, de tegyük hozzá, miért érezzük így. A személyes tetszés és a bor leírása két külön megjegyzést is megér.
Száraz bor, édes tétel és pezsgő
A sokoldalúságot jól szemlélteti a Soltvadkerti Ezerjó hivatalos termékleírása: fehérbort, töppedt szőlőből készülő bort és pezsgőt is bemutat. A fehérbornál diszkrét virágosságot és markáns savakat, a töppedt szőlős változatnál mézes, érett vagy aszalt gyümölcsös karaktert emel ki. Utóbbinál a töppedéssel koncentrálódó cukorhoz telt, olajos korty társulhat.[4]
A pezsgő leírásában a friss savak, a gyümölcsös íz és a tartós gyöngyözés kapnak hangsúlyt. Ugyanaz a fajta tehát eltérő irányokba vihető: vásárláskor a szárazságra és a készítési módra vonatkozó információ legalább olyan fontos kapaszkodó, mint maga az ezerjó név.[4]
Két palack, egy világos kérdés
Egy otthoni összehasonlításhoz válasszunk két olyan ezerjót, amelynél tudjuk, miben különböznek: például más termelőtől származnak, vagy eltérő módon érlelték őket. Használjunk azonos poharakat, és először mindkettőről külön készítsünk rövid jegyzetet. Csak ezután olvassuk el a borászat részletes kóstolási leírását.
A második körben keressünk egy hasonlóságot és két eltérést. Ha ételt is próbálunk melléjük, ugyanazzal a falattal vessük össze a két bort. Az eredmény legyen konkrét: melyik párosítást innánk újra, és miért? Két palackból nem kell rangsort vagy általános fajtaítéletet készíteni.
Források és további olvasnivaló
- 1. Ezerjó – fajtaismertetőMagyar Bor
- 2. Móri borvidékMagyar Bor
- 3. A Móri borvidék történeteMóri Borvidék TDM
- 4. Soltvadkerti Ezerjó – hivatalos termékleírásSoltvadkerti Hegyközség / Földművelésügyi Értesítő
